Neo Tones : Don Quijote
A lovagregények a plafonig értek És köztük egy szikár alak ült. A füstölgő gyertya a körmére égett, És az ész fejvesztve menekült. A valóság végül már messze járt, S ő elindult akkor, hogy átélje amit kitalált.
Refr.: Don Quijote,Don Quijote A szélmalom csak játszik veled. Don Quijote, DonQuijote, Ma is köztünk élsz, de más a neved. Don Quijote, Don Quijote, A szélmalomharc mire való? Don Quijote, Don Quijote, Minek álmodni, ha ébren is jó?
A búsképű lovag az utakat rója, Ha nincs hát keres akadályt, S ha úgy érzi fontos, hogy valaki várja Egy Dulcineát is kitalál. A valóság gyakran a fejére áll S ő nekivág akkor, és rémes Hogy néha mit csinál.
Refrén
|